Kezdőlap

Szeretettel köszöntjük

a Matyó Népművészeti Egyesület honlapján!

Reméljük, sok hasznos információt talál itt a hungarikumként ismert matyó népművészet világából és ennek ápolását, fejlesztését vállaló egyesületünk tevékenységéről!

---

"Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának."

(Kodály Zoltán)

2013. április 27-én első alkalommal megrendezésre kerülő

TÁJHÁZAK NAPJA

keretében

a mezőkövesdi Hadas városrész alkotóházai nyitott kapukkal várják az érdeklődőket mesterségbemutatókkal, játszóházi foglalkozásokkal, matyó viseletbe való öltözési lehetőséggel, filmvetítéssel!

Bővebb információ: Matyó Népművészeti Egyesület 49/411-686 info@matyofolk.hu

 

 

 

Az élő matyó népművészet  a nemzet szellemi örökségének része!

Egyesületünk kezdeményezése, mely szerint a matyó örökségnek helye van a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékében, komoly szakmai visszhangot kapott. Beadványunkat a nemzeti bizottság tagjai támogatták, ezért 2010. szeptember 17-én a nemzeti erőforrás miniszterétől a Nemzeti Múzeumban vehettük át a jegyzékbe kerülés dokumentumait. Hatalmas elismerés ez minden elődünknek és a matyó folklór továbbélését elősegítőknek! 

A 2012. december 5-i UNESCO döntés óta

a MATYÓ NÉPMŰVÉSZET a világörökség része!

www.szellemiorokseg.hu

The Matyó-s are an ethnographic group formed in the 18-19^th centuries who lived in the historic market town of Mezőkövesd at the juncture of the Great Plains and Mountain regions of north-western Hungary. During the formation of the Hungarian national culture at the turn of the 19-20^th century, the colourful floral patterns of Matyó folk art became one of the emblematic symbols of Hungary. Traditional Matyó folk culture includes characteristic embroidery and clothing, religious faith, handcrafts, decorative furniture painting and folk dance - all still living elements of community life.

UNESCO inscribes the heritage of the Matyó, on the Representative List of Intangible Cultural Heritage of Humanity in Paris, 5 December 2012.

Matyók a Mesterségek Ünnepén Az idén 25. alkalommal megrendezésre kerülő eseményen egyesületünk tagjai négy forró napon át mutatták be mesterségük és a matyó népművészet legjavát. A közel százezres látogató igazi vásári forgatagba csöppenve a hagyományos kézművesség számtalan műfajával ismerkedhetett. Emellett koncertek, divatbemutatók és természetesen az elmaradhatatlan kenyérszentelés valamint a mesterek felvonulása tette teljessé az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját. A matyók képviseletében Fehér Tibor fazekas, Flosszmann-né Pap Andrea csuhéfonó, Kiss Mátyás fafaragó, Kovács Szabolcs bútorfestő, Lukácsné Lengyel Erzsébet játék készítő, Pető Anna mézeskalácsos és Zeleiné Pap Bernadett hímző mutatkozott be nagy sikerrel augusztus közepén a Budai Várban.

 

Mezőkövesd népművészete

A matyóság az 1800-as évek végétől a tradicionális magyar népi műveltség egyik reprezentáns csoportja. Kezdetben a Mezőkövesden és a környék településein élőket nevezték matyónak, egyes néprajzkutatók szerint viszont a református környezetben megmaradt katolikus sziget lakóit jelenti a kifejezés.

Mezőkövesd hagyományos kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepet kapott a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviselet. E hímzés virágkorát az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon aratott óriási sikerétől számítják. A régi stílusú darabok piros-kék színezésűek. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett "matyó rózsa". A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori, a "százrózsás" jelzőt kapta, mivel ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. A matyó népviselet töretlen népszerűségét annak köszönheti, hogy rendkívül elegáns. A nők testhez simuló felsőrészt viselnek, a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral. Szoknyájuk hosszú, fodros. A hosszú kötényt is gazdag hímzés díszíti. Egyedi a  menyecskék által viselt kendő, amelyen hatalmas pom-pomszerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak viseletének dísze a bő ujjú, széles hímzésű, olykor horgolt csipkével gazdagított lobogós ing.

„Ez a matyó, ez valami csoda!” Ez az önfeledt felkiáltás az idén augusztusban Szegeden megrendezett II. Hungarikum Fesztivál matyó kiállítását jellemezte. Ezt megelőzően pár hónappal a felvidéki Szepsiben, majd a Bajnán megrendezett Magyar Viselet Napján, később a sziciliai Lascari városban, utána a Budai Várban megtartott Mesterségek Ünnepén és végül a budapesti Polgárok Házában vélekedett hasonlóképpen az ottani közönség Mezőkövesd népművészetéről. Bízunk benne, hogy eddigi bemutatkozásainkat hasonlóan sikeresek követik majd. A matyó népművészet hódító útjának folytatása következik ...